Három kérdés, ami eldönti, mennyibe kerül nálad a hálózat bővítése

fázisbővítés ára

Volt egy augusztusi lakodalom valamikor a kétezres évek elején, amire azóta is emlékszem. A sátrat péntek délután húztuk fel az udvaron, a hangosítást pedig egy ismerős szerelte össze két hangfalból meg egy keverőből.

Este tízkor a nagynénémék épp a tortát hozták volna, amikor egyszer csak sötét lett. Nem halványodott el a fény, hanem egyik pillanatról a másikra állt meg minden: a zene, a hűtőláda, a sátor alatti égősor. A vendégek először nevettek, aztán gyufát kezdtek keresni a zsebükben.

Kiderült, hogy a melegítőpult, a hűtőláda és a hangosítás együtt volt sok az öreg biztosítéktáblának. Negyedóra múlva már megint szólt a zene, de a következő két napban mindenki erről beszélt.

Ez a régi este jutott eszembe idén tavasszal, amikor a szüleim házának a felújításába belefogtunk.

Amit a régi ház elosztójánál találtunk

A ház a hetvenes évek végén épült, és soha senki nem nyúlt hozzá a bekötéshez. Egy fázis futott be, a villanyóra pedig bent volt az előszoba falában, egy kis fémajtó mögött. Egy villanyszerelő ismerős annyit mondott, hogy amíg ez így van, addig ne is tervezzünk se klímát, se komolyabb konyhai gépet. Ekkor kezdtem utánaolvasni, és így jutottam el a Szanita7 Energy oldalára, a szanita7ekft.hu-ra.

Ott értettem meg, hogy a hazai házak jelentős része máig elavult, egyfázisú belső hálózattal működik, miközben a fogyasztásunk folyamatosan nő. Három fázisnál a terhelés elosztható a rendszerben, így egyetlen hiba nem sötétíti el azonnal az egész házat. Pontosan azon bukott el annak idején a lakodalom is, hogy minden egyetlen szálon lógott.

Miért nem tudott senki előre összeget mondani

Az első kérdésem persze az volt, hogy mennyi lesz a végszámla. Ahányszor a fázisbővítés ára szóba került, mindig ugyanazt a választ kaptam: attól függ. A fázisbővítés ára ugyanis nem olyan tétel, amit ki lehet írni egy honlapra, mert minden ingatlan más állapotból indul. Máshol van a mérőhely, más a vezetékek kora, és egészen más a munka, ha közben a villanyóra szabványosítására is szükség van. A Szanita7 Energy oldalán is azt írják, hogy a költség ingadozó, és a pontos meghatározáshoz ismerni kell az adott munkafeladatot.

Először bosszantott, hogy nincs egy szám, amihez igazodhatnék. Aztán eszembe jutott, hányszor ígért már nekem valaki telefonban árat úgy, hogy a helyszínt nem is látta, és mi lett a vége. Ezért inkább kértem egy helyszíni felmérést, ami náluk díjmentes, és megvártam, amíg valaki élőben végignézi az elosztót.

Ezt a három dolgot írtam össze a felmérés előtt

Készítettem egy listát, hogy ne felejtsem el, mit akarok megkérdezni. Nem műszaki listát, hanem olyat, amit egy laikus is végig tud gondolni:

hogy hol van most a villanyóra, és ki fér hozzá; hogy mit szeretnénk rákötni a rendszerre a következő öt évben; hogy a bővítés mellé kell-e a mérőhelyet is rendbe tenni.

Ez a három kérdés vitte előre a beszélgetést, mert utána már nem általánosságban beszéltünk, hanem a mi házunkról. Kiderült például, hogy a mérőóra a mai szabályok szerint nem maradhat az előszoba falában, mert kívülről kell elérhetőnek lennie. Nálunk pont ez volt a legnagyobb elmaradás. Az is megnyugtatott, hogy a bővítést és a plombálást ugyan az áramszolgáltató végzi, de a házban zajló munkát és a hivatalos ügyintézést nem nekem kell összeszerveznem.

Ha te is egy régi házban tervezel bármit, ahol vendégek is megfordulnak, a fázisbővítés ára helyett kezdd inkább azzal, hogy megnézeted az elosztót. Nálunk a Szanita7 Energy oldala volt az első hely, ahol nem ígértek semmit, hanem elmagyarázták, mitől függ a munka. A következő családi ünnepen pedig már nem az lesz a kérdés, hogy kibírja-e a hűtőláda meg a zene egyszerre. Nektek is ajánlom ezt a céget, ha szeretnétek valami újba belevágni, és megbízható partnert kerestek hozzá.